Nagyterem (alias Étkező)

-Köszi.
Azért szeretném látni, mit művel majd Mason-nel.

- Megyünk? - kérdezem.

-Mehetünk - mosolyogtam.

- Kész vagy? - kérdezi a társam.
- Fogjuk rá. Baj, ha émelygek?
- Nyugi, majd jobb lesz, ha túl leszünk ezen.
- Biztos. Láttad őket?
- Igen. Bent vannak.
- Rendben.

Hangtalanul Susan háta mögé suhanok, aztán átbukfencezem a feje fölött, és az arcába nevetek.
-Na, szia, kis csínytevő!

Csendben eszek.
- Mi a baj? - fordul hozzám a nővérem.
- Mi? - kapom fel a fejemet.
- Azt kérdeztem, hogy mi a baj? - néz rám nagy szemeivel.
- Semmi. Mi lenne? - kérdezek vissza, habár fogalmam sincs miért kérdezi.
- Olyan csendben vagy. Tuti nincs semmi baj?
- Összevesztem Barneyval. Két napja - pislogok kettőt. Le kéne szoknom erről a rossz szokásomról. Sajnos túl sokat pislogok. Múltkor Carter megszámolta, egy perc alatt összesen 53-at pislogtam. Majdnem minden másodpercben egyet.
- Jaj, miért? Olyan cukik voltatok! - csapja össze a két kezét Flora. - Na, de miért?
- Azt hiszem azt hitte, hogy Carterrel kavarok. És nem hallgat meg. Ha tudnád mit csináltam már miatta... - vonom meg a vállamat. És elkezdem mesélni a nővéremnek a történetet.

- Hát sajnálom.
- Hát még én - vonom meg a vállamat.
- Megjöttem! - ül le ekkor mellénk Jacob Green.
- A viszont látásra! - állok fel. Most valahogy nem bírok a fiúval egy légtérben tartózkodni.
- Naaaaa...
- Majd találkozunk - indulok el. Vagyis állok fel, mert nem jutok messzire.

Szerencsére Allie nem látta meg a hirtelen árnyékba vonuló társamat.
- Mit fogsz csinálni? - kérdezi.
- Majd meglátod - mondom. - Menj be, OK? Aztán figyelj ám.
Allie nevetgélve ugrált be a nagyterembe.
- Ez meleg volt - súgja a hátam mögött a társam.
- Az - sóhajtok. - Akkor rajt?
- Rajt - fogja meg a kezem.

Ugrándozva ültem le a helyemre, és merően néztem a bejáratot.
-Mit nézel annyira, Al? - puszilta meg a fejem búbját Jack, aztán leült mellém.
-Susan készül valamire - fordultam felé izgatottan. - Nem tudom, mire, de azt mondja, mindjárt kiderül! Úgy izgulok!
Jack a fejét fogva nevetett, aztán inkább visszafordult a vacsijához, én pedig az ajtóhoz. Jaj, csak jönne már!

Beléptünk úgy, hogy Barney átkarolt engem. Amikor Allie felvisított, és elkezdte lökdösni Fleur-t, akkor puszit nyomott a fejemre. Ahogy odaértünk rögtön a várt reakció következett be. Mason és Fleur elkezdett magyarázni erősen gesztikulálva.

Ahogy Mason és Fleur egymást túllicitálva kérdezgették üvöltve Susant, én folyamatosan vihogtam. Susan egy zseni!

Borzalmasan örültem, hogy így kitárulkoztak. Csak egy bibi volt. Amikor Taylor megjelent. Na akkor csodálom, hogy Mason nem kapott szívbajt...

-Húú - suttogtam, aztán újra elkezdtem vihogni.
Fleur már rosszul volt attól, hogy nem tud semmit, Jack folyamatosan azt ismételgette, hogy "ez nem igaz" és a fejét fogva röhögött, Mason halálsápadt volt, Taylor nem értette, mi van, és kérdő tekintettel méregette Susant, aki, szegény, pipacsvörös volt. A mellette álló fiú is minden bizonnyal zavarban volt, noha nem mutatta. Lazán, lezseren állt Susan mellett. Na, hogy ebből mi sül ki...

- Fleuuuuuuuur!
- Hm? - emelem fel a fejemet Allie visítására. - Fél fülemre süket lettem - sóhajtok fel és hagyom, hogy Allie tovább rángassa a fehér blúzomat.
- Nézd, Fleur! -sikoltozik tovább.
- Nézem, nézem... - pislogok és lefejtem a blúzomról Allie kezét. - Mit kell ennyire nézni?
- Ott! - mutat előre Barney és Susan irányába. A legjobb barátnőm és Barney belépőjére lesápadok és szívem kihagy egy ütemet. Belül azzal nyugtatom magamat, amivel Susyt. Csak rokonok, nem? Elveszett ikertesó, vagy valami... Úgyis annyira hasonlítanak, amikor először megláttam őket, azt hittem testvérek. Persze, az egyiknek barna a haja (Barney), a másiknak meg fekete (Susan), de az arcuk berendezése hasonlít. Na, mindegy.

Lassan Masonre pillantok. Egy ideig csak pislogás nélkül nézi az eseményeket, majd lesápad. Azt hiszem, ezt a reakciót a puszi váltotta ki.
- Fleur, az nem a te barátod? - néz rám nagy szemekkel.
- Éppenséggel de - vonom meg a vállamat halálsápadtan.
- És mit keres az ÉN barátnőmmel? - emeli fel a hangját.
- Az ÉN barátommal - emelem fel mind a két kezemet, mire megbillen az előttem lévő tányér.
- És ti? Nem vagytok együtt?
- Háááát... - teszem rá a kezemet a tányérra. - Nem tudom. De veszekedéssel semmire sem megyünk.

- Persze - vonja meg a vállát Mason. - De mi mást lehet ilyen helyzetben csinálni?
- Felállni és odamenni?
- Mész? - lök ki a padból.
- Hééé! - kiáltok fel, feltápászkodva a padlóról. Vörös fejjel állok fel és porolom le magamat. - Nem megyek! - fonom keresztbe a karomat.
- Én se.
- Te miért nem?
- És te miért nem?

Amíg ezen vitatkozunk, Barney és Susan egyre közelebb érnek.
- Vörös vagy!
- Ez van - csattanok fel.
- Akkor is vörös vagy! - néz rám idegesen, majd felkapja a fejét. Barney óvatosan beletemeti arcát Susan hajába. Valamin nagyon nevet és vele együtt a lány is.
- És? Ezzel kell élnem! Szerinted könnyű? - kerülget a sírás.

Mason óvatosan közelebb lép hozzám és mutatóujját óvatosan az orromra teszi.
- Piros az orrod, mint Rudlofnak.
- Hm? - pislogok folyamatosan, hogy a könnyeimet megakadályozzam.
- Rudolf? Nem hallottál még róla? - nevet, megnyomva az orromat.
- Ja. De - bólintok. - Csak nem figyeltem.
- Min vesztetek össze? - kérdezi hirtelen, mikor leveszi az ujját.
- Nem meséltem? - pillantok Florára, aki közben elment. Szerintem csak ki akart maradni a vitából. Mellettem a padon, Allie pislog értetlenül nagy szemeivel.

- Tudod, látott Carterrel - vonom meg a vállamat. - És nem hallgat meg.
- Óóóó, ismerős.
- Tehát a probléma ugyanaz. Mi vagyunk azok, akik hibáztak. Annak ellenére, hogy én elmondtam Barney-nak, hogy csak barátok vagyunk.
- Hogy Carter, olyan, mint a tesód. Ez látszik.
- Na, köszönöm! Egy értelmes ember.
- Na, szóval...
- Tehát mi hibáztunk nagyobbat. Szerintem. De ők meg nem hallgatnak meg minket. Jaj, de bonyi - huppanok le a padra.

Fleur kezd először bele a monológjába, de nem figyelek. Csak Masonre összpontosítok, kihívóan nézek rá.
- Te... Ti... - kezdi el. - MÉGIS MI A FRANCOT CSINÁLSZ?!
- Én? Azt amit Te.
- CAMMIE NEM AZ, AMINEK GONDOLOD! MEGÖLELTEM - NA ÉS? AKKOR MI VAN? HA NEM INDULTÁL VOLNA EL HAMARABB, EZT AZ EGÉSZET ELKERÜLHETTÜK VOLNA! AZ EGÉSZET! DE LEGALÁBB KÉRDEZTÉL VOLNA MEG!
- Ó, szóval ez az egész az ÉN HIBÁM? - emelem fel a hangom.
- IGEN! VAGYIS NEM! NAGY RÉSZBEN! CAMMIE-VEL CSAK BARÁTOK VAGYUNK! ÉRTED????
Páran felfigyeltek a négyünk üvöltözésére. Na jó, mindenki. És most megjelenik Taylor is.
- Szia, Sus, mi a...? - ránéz Masonre. Azt hiszem felismerést láttam a szemében, de Mas előbb szólal meg.
- ÉS Ő KI A ### ???
- Az, aki megvigasztalta a barátnődet, amíg Te egy másik szobájában voltál!
És itt szabadul el a pokol. Mason nekiugrott Taylornak. Barney - aki eddigre már nagyjából lenyugodott - megpróbálja szétszedni a két fiút. Allie eltakarja a szemét. Jack segíteni próbál Barney-nak. Fleur is elindul, de megfogom a csuklóját, így csak visítozni tud. Aztán a körénk gyűlt tömeg szétnyílik és az igazgatónő vasvillaszemekkel utasít.
- Az irodámba. Most.

/A cenzúrázott részt ###-el jelöltem/