Flora Wilson

Név: Flora Wilson
Becenév: családja Flo-nak hívta, de a barátai nem becézik
Születése hely: Vancouver, Canada
Születési idő: 1999. szept. 06.
Átváltozásának ideje: 2012
Kor: 13 éves (örökké)
Faja: vámpír
Vére: tisztavérű vámpír
Iskola: Merilion, a varázslényképző
Szülei:
Apja neve: Robert Wilson
Apja kora: 41 év
A család története: Nem származik túl előkelő családból. Emberek voltak, teljesen átlagos emberek. Robert Wilson sebészként dolgozott és meglehetősen nagy karrierre tett szert. Flora valószínűleg tőle örökölte határtalan állatszeretetét.
Anyja neve: Beatrice Wilson (született Beatrice Parker)
Anyja kora: 39 év
A család története: Ő sem volt különleges, ő is emberi családból származott. Beatrice Wilson tanárként dolgozott, nagyon szerették a gyerekek. Megtanította Florának, hogyan bánjon jól az emberekkel és a gyerekekkel.
Testvérek:
Elizabeth Wilson - 9 év
Patricia Wilson - 7 év
Testvérei mindketten emberek voltak, nem rendelkeztek különleges képességekkel, nem is tudtak a varázslények létezéséről. Flora nagyon szerette őket.
Kinézet:
A legtöbb fiú utána fordul a folyosón.
Haj: Kb. lapockáig érő, gyönyörű göndör, sötétbarna, amit általában kontyba kötve vagy befonva hord. Kiengedett hajjal még sosem látta senki.
Szem: mély, smaragd zöld
Bőr: sápadt, hófehér (vámpírokra jellemzően)
Alkat: tipikus modell alkat, nem túl vékony, de nagydarabnak sem mondható
Magasság: 175 cm
Előtörténet: 13 éves korában, egy hideg téli estén éppen hazafelé tartott a családjával. Nem elég, hogy esett a hó, köd is volt. Édesapja nem vette észre a jégfoltot az úton. A kocsi megcsúszott és pörögni kezdett, átszakította a szalagkorlátot. A lezuhant a sziklafalról, egyenesen bele egy befagyott tóba. A becsapódás ereje azonnal végzett édesapjával és két húgával, édesanyja elvesztette az eszméletét. Megpróbálta megmenteni őt, de az ajtó beragadt. Flora teljes erejéből küzdött, de anyja is meghalt. Erejének utolsó foszlányaival felúszott a felszínre és kimászott a partra. Nem sok híja volt, hogy megfagyjon. Könnyei megállíthatatlanul potyogtak. A szeme láttára halt meg az egész családja. Fájdalmában berohant az erdőbe. Könnyei elhomályosították a látását, így fogalma sem volt merre megy. Sötét volt és hideg. Csak rohant és rohant, mígnem eltűnt a lába alól a talaj, a következő pillanatban éles fájdalom hasított a lábába és az oldalába. Beleesett egy hatalmas gödörbe, nem is inkább veremnek nevezném. Eltört a lába és egy éles kő felhasította az oldalát. Ömlött belőle a vér. Viszont ő nem az a fajta lány volt, aki feladja és tehetetlenül várja a halált. Ő sosem futamodik meg, inkább küzd. Most sem adta fel. Jogosan kérdezzük, hogy miért. Semmi értelme nem volt, hogy éljen, a családja meghalt, barátai nem nagyon voltak. Mégis felállt minimálisan terhelve törött lábát és megpróbált kimászni a veremből. Nem sikerült, visszaesett, de újra felállt és küzdött. Egyszer nagyon közel volt a győzelemhez, de megcsúszott a keze és ismét visszaesett és elvesztette az eszméletét. Nem vette észre, hogy valaki végignézte a küzdelmét. Ez a valaki egy vámpír volt. Nem akarta megölni a lányt, de mikor látta mekkora akaratereje van, úgy döntött átváltoztatja. Úgy vélekedett, hogy egy ilyen különleges lánynak nem szabad meghalnia. A lány nagyon sokat szenvedett az átváltozás során, mert előélete tele volt fájdalmas csalódásokkal, halálesetekkel és barátai elvesztésével. A rég elfeledett kínzó emlékei előtörtek és kínozták, de újra átélte a szép emlékeit is. 12 óra elteltével felébredt és nem talált senkit a környéken, csak egy kapkodva írt levelet maga mellett. A levél így szólt:
Kedves Flora,

Biztosan felmerült benned a kérdés, hogy hogyan élhetted túl az éjszakát és mi is történt veled igazából. Én vagyok az oka mindennek. Te vámpírrá váltál. Természetfeletti lények léteznek, és te beléptél a világukba. Hogy miért változtattalak át? Azért mert ahogy ott küzdöttél a sötét éjszakában, semmi esélyed nem volt, mégsem adtad fel. Ilyen különleges lánynak nem szabad meghalnia. Vérre van szükséged egy napon belül, különben legyengülsz és meghalsz, de ez a vér lehet emberi és állati eredetű is. Biztos olvastál már vámpírokról, így nagyjából tisztában vagy a képességeikkel, ezt most nem írom le. Még annyit mondok, hogy minden vámpír hasonlít a teremtőjére, mármint a különleges képességek terén. Te is hasonlítani fogsz rám. Hogy ki vagyok én? Ezt sosem fogod megtudni.
Menj el a Merilion varázslényképző suliba, ott megtanítanak mindenre amit tudnod kell.

Üdvözlettel:
A teremtőd

Meglepődött, nagyon meglepődött. Lényének egyik fele azt mondta, ne higgye el amit a levél állít, mert az sületlenség, de másrészről ott volt az az őrjítő érzés, fenemód kapart a torka. Szomjas volt, elmondhatatlanul szomjas. Úgy döntött elhiszi a történteket, és elindult az erdőben. Egy túraösvényhez érkezett, ahol két ember pihent. Nagyon megijedt. Az egyik ember vérzett. Elkezdte hatalmába keríteni a vér, a torka lángolt, de nem akart gyilkos lenni. Hatalmas küzdelem árán elfordult és elfutott. Viszont már annyira szomjas volt, hogy az első útjába kerülő állatot megölte. Ez az állat egy rénszarvas volt. Így lett a szeme izzó smaragdzöld. Megfogadta, hogy csak növényevőket fog enni, mert a ragadozókat túlságosan szerette ahhoz, hogy megölje őket.
Még aznap rájött a különleges képességére is, az állatok nem látták őt, és az emberek sem akikkel találkozott. Koncentrálni kezdett arra, hogy lássák és sikerült. Láthatatlanná tudott válni, amikor csak akart. Mégsem volt teljesen boldog. Gyászolt.
Kedvencek:
Hobbi: olvasás (minden mennyiségben), futás
Kedvenc étel és egyben kedvenc ital: rénszarvas
Kedvenc tantárgy: még nem tudja
Kedvenc állat: farkas
Legjobb barátnő: még nincs
Jelleme: Nagyon zárkózott és viszonylag csöndes is. Bekapcsolódik a beszélgetésekbe, de ő nem szokott kezdeményezni. Hihetetlen akaratereje van és sosem adja fel. A végtelenségig kedves mindenkivel, de meg tudja védeni magát szóban is. Nagyon nyugodt, mindig, minden helyzetben és nagyon magabiztos. Valamilyen meghatározhatatlan okból tisztelik a társai.



Képek: