Konyha - ahol a mesterművek születnek

Ez a diákoknak tiltott terület, ugye?

-Hű! - nézek körül.
Alig 1 perce léptünk be az étkezőben elrejtett ajtócskán, ahol egy rövid lépcsősor után itt találtuk magunkat.
-Csodálkozásra nincs idő, lányok - tapsol kettőt Jake. - Pillanatokon belül megérkezik az első mosogatni való.
-Mosogatnunk kell? - nézek rá döbbenten.
-Mivel kezdők vagytok, igen - jegyzi meg hidegen. Látom, ahogy Sarah elenged egy megkönnyebbült mosolyt. - Jó, hogy szólsz, Sarah. Mivel Neked ez már a sokadik alkalmad, ezért Te mehetsz főzni. Az ebéd nem készül el magától.
-A fenébe - morog nővérem.
-Hogy mondtad? - húzza fel a szemöldökét Jake.
-Megyek főzni... - indul el Sarah otthagyva minket.
Ebben az a vicc, hogy Sarah kb. 2 évvel idősebb a fiúnál, mégis ő parancsolgat.
-Ti hárman is induljatok - int sürgetően Jake. - Én felügyellek benneteket, de az itteni szakácsok megmutatják, mi itt a módi.
-Kisasszonyok, kérem kövessenek! - szól egy recsegő hang. A tulajdonosa úgy nézett ki, mintha most lépett volna ki a Hófehérke és a hét törpe című meséből. - Én Boucles d'Oignon vagyok. Erre tessék. Ön fog szappanozni, de Lys kisasszony, Hutsinson kisasszony fog öblögetni, White kisasszony fog törölgetni. Egy pillanat és hozom a kötényeket.
-Fleur, Boucles d'Oignon nem azt jelenti, hogy hagyma? Nem vagyok jó franciából, de nekem így rémlik... - kérdezem, amikor az elf elment.
-Pontosabban a jelentése 'Hagymakarikák' - helyesbít Fleur.
-Lehet, hogy a leheletétől kapta... - legyez az orra előtt Allie, mire mindannyian felnevetünk.
-Lányok, csendet, különben holnap is mosogathattok! - vágja hozzám a kötényeket. - És a tányérok makulátlanul tiszták legyenek! - vonul el.



-Hölgyeim, kezdhetjük a munkát? - érkezik meg az idős elf.

A mosogatás a várhatónál sokkal jobban sikerül, beszélgetünk, nevetünk. Egyetlen negatívum, hogy Fleur rá akar venni, hogy a britek fociját nézzem. Vagyis, nézzük, mert Allie-t is belerángatta.
Brian jön értünk, mint felmentősereg.
-Hallihó! - köszön. - Sarah?
-Főz.
-Már megint? - cicceg Brian. - De legalább hoztok sütit.
-Süti? - csillan fel Allie szeme.
-Aha.
-Brian, ugye, hogy a brit foci jó? - csap le rá Fleur.
-Persze, hogy az! - vágja rá rögtön. - Ki mondta, hogy nem?
-Ők ketten. De a foci jó. És a Bayern a legjobb... - bólogat Fleur.
-A Bayern kentaurcitrom! - fintorog Brian. - Manchester a legjobb.
-Bayern!
-Manchester!
-Bayern!
-Manchester!
-Sziasztok! - érkezik meg Sarah.
-Manchester! - vágja rá Brian. - Ja, szia Sarah! Hogy ment?
-Jól, köszi - mosolyog nővérem. - Boucles d'Oignon mindjárt hozza a jutalmat.
-Milyen süti? - kérdezi Fleur. - Bayern!
-Ha jól tudom, citromos joghurttorta - mondja Sarah. - Ebédhez is olyan lesz, de a miénkhez jár egy kis csoki is.
-Manchester! Majd adsz nekem is, Sarah? - karolja át Brian.
-Bayern!
-Még mit nem. Amúgy is, hogy lehet, hogy te sosem kerülsz büntibe?
-Manchester! Tudod, hogy jó futó vagyok, és az álcázás mestere vagyok! - von vállat. - És egy ilyen tehetség ne kapjon kiváltságot?
-Mázlid, hogy szerénységért nem jár süti, mert akkor buknád... - morgok.
-Bayern!
-Manchester! Susan, hogy mondhatsz ilyet? Én az utolsó cseppig szerény vagyok! - vág sértődött képet.
-Bayern!
-Manchester!
-Abbahagynátok végre? - csattan fel Sarah. - Mind a két csapat kutyaütő! - jelenti ki, mire mind a ketten felhördülnek. - Barcelona a legjobb.
-Na, ez az utolsó mondat nem kellett volna... - motyog Allie. És milyen igaza volt.

- Hogy tessék? - zökkent ki a 'Beyern-a-legjobb-csapat-és-kész' vitából Sarah.
- Jesszusom! Te kivel beszéltél? Ki fertőzte meg az agyadat? - teszi kezét barátnője homlokára Brian. Sarah lerázza.
- Megjött a süti! - sikít Allie. A vitának egy darabig vége szakadt, mert mindenki rávetette magát a sütis tányérra.
- Pudjátok, sejintem afocsi lényegtelen, ha fan szüti - állapítja meg Allie teli szájjal. Én is úgy döntök, hogy hanyagolom a témát.
- A viszont látásra! - terel ki minket a konyhából két perc múlva Boucles d'Oignon.
- Szívesen - dörmögöm, majd egymás után kivonulunk a konyhából.