Merilion, a varázslóiskola

Roxfort? Á, az öreg vártornyok már a múlté. Nézz körül a varázslatos és titkokkal övezett Merilion falai között!
 
HomeHome  CalendarCalendar  GalleryGallery  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share | 
 

 Az iskola könyvtára

Go down 
SzerzőÜzenet
Admin
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 66
Join date : 2013. Feb. 10.
Tartózkodási hely : Merilion, a varázslóiskola

TémanyitásTárgy: Az iskola könyvtára   Szomb. Feb. 23, 2013 8:46 am

Ahol bármire találsz választ. Csak legyen türelmed.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://merilion.hungarianforum.com
Flora Wilson

avatar

Hozzászólások száma : 42
Join date : 2013. Feb. 24.
Age : 19

TémanyitásTárgy: Re: Az iskola könyvtára   Hétf. Márc. 04, 2013 7:20 am

Mivel rettentően unatkoztam, úgy döntöttem lemegyek a könyvtárba és feltankolok könyvekből. Egy vámpír tényleg kilóra falja a könyveket, mert bőven van ideje olvasni az ébren töltött éjszakákon. Beletelt egy kis időbe mire megtaláltam, mert az mégis csak furán nézett volna ki, hogyha térképpel a kezemben sétálgatok...
Éppen a sorok között keresgéltem, amikor egy könyv kicsúszott a kezemből. A vámpír reflexeknek köszönhetően még röptében elkaptam, de nem vettem észre, hogy valaki végig a hátam mögött állt.
- Fekete István? Nem tudom, én mindig untam a hosszas leírásokat.
- Neked is szia. - felnevetett. Egy korombeli vámpírral álltam szemben. A szeme..., nem is tudom hogy nevezzem. Fűzöld volt. Ez mutatta, hogy növényevő állatokkal táplálkozik. - Bocsi, de tudhatnám kivel állok szemben?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jacob Green

avatar

Hozzászólások száma : 6
Join date : 2013. Feb. 15.
Age : 19
Tartózkodási hely : Merilion

TémanyitásTárgy: Re: Az iskola könyvtára   Hétf. Márc. 04, 2013 9:59 am

- Jacob Ethan Green, mágus-vámpír keverék- mutatkoztam be viccelődve és meghajoltam.
- Én Flora Wilson vagyok, a Plena ház egyik fajtiszta vámpírja. Ez az első évem itt.-mondta.
- A Plenából vagy te is? Ráadásul elsősként? - Ezek a véletlenek...
Ezt egy percnyi néma csend követte. Amikor már-már kínossá vált a hallgatás, kinyögtem, hogy találkozhatnánk máskor is és megbeszélhetnénk néhány iskolai dolgot. Aztán elváltak útjaink. Ő tovább ment az ifjúsági regények során, míg én át "szaladtam" a krimikhez és a trilógiákhoz...
Amikor felmentem a szobámba egy-két könyvnyi rés maradt a polcomon. Lehuppantam az ágyamra és elkönyveltem magamban hogy Flora egy kedves lány. Nem sokat, de annyit ki tudtam szűrni a gondolatainak zuhatagából (de tényleg, hihetetlenül gyorsan jár az agya), hogy egész normálisnak tart.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Flora Wilson

avatar

Hozzászólások száma : 42
Join date : 2013. Feb. 24.
Age : 19

TémanyitásTárgy: Re: Az iskola könyvtára   Kedd Márc. 05, 2013 1:21 am

Hmm..., Jacob Green. Vámpír és mágus keverék. Végre találkoztam egy házambeli egyénnel. Egész normálisnak néz ki, de halálos vétek, hogy nem szereti Fekete Istvánt. Ahogy nézem, nem leszünk ősellenségek. Na mindegy. Még körülnézek könyv ügyben...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Fleur de Lys

avatar

Hozzászólások száma : 103
Join date : 2013. Feb. 12.
Tartózkodási hely : Merilion, a varázslóiskola

TémanyitásTárgy: Re: Az iskola könyvtára   Pént. Márc. 08, 2013 5:20 am

- Jó napot kívánok - állok meg a pult mögött. Hirtelen felbukkan a könyvtárosnő barna haja kontyba kötve. Majd mosolygós arca is előkerül a pult mögül.
- Szia, kicsim! - hangja kedvesen cseng, akár a tündér-tanárnőé (volt alkalmam vele beszélgetni, kb minden második szava kisangyalkám vagy tündérvirágszál volt).
- A vérfarkasokról keresnék könyveket - veszem elő a füzetemet, melybe a tanár lediktáltatta az olvasnivalókat.
- Ó, vérfarkasok! - cseng a hangja. - Nevet kérhetnék? - vesz elő egy papírt, meg egy tollat.
- Fleur de Lys.
- Ó, Adam és Flora húga? - írja közben a nevemet.
- Igen - mosolygok. A könyvtárosnő kilép a pult mögül és elindul a polcok között. Egy pillanat múlva már előttem is van egy cetlivel.
- Tessék. Ezen a cetlin a vérfarkas-könyvek polcszáma van. Könnyen megtalálod! - tűnik el hirtelen. Elindulok megkeresni a 15-ös sort. Hamar megtalálom és elkezdem keresni a Vérfarkasok Véres Élete című ősi művet, melyet az emberek írtak rólunk. Ebből kell majd házit írnunk. A vérfarkaslegendákról.
- Fleur - Carter hangja megtöri a csendet, amit addig a könyvtár biztosított. Riadtan összerezzenek és becsapom a könyvet.
- Egy egyszerű hello is megtette volna, Carter. Megijesztettél - teszem vissza a vaskos könyvet a polcra.
- Ó, megijesztettelek? - hangja gúnyos és bántó. - Sajnálom. Nem az volt a célom. Más téma - hangja itt már inkább parancsoló.
- Igen? - vonom fel a szemöldökömet, remélve, hogy ha meghallgatom, akkor minél gyorsabban elmegy.
- Tudod mi van szeptember 21-én? - hirtelen egy pillanatra megáll a levegő félúton. Ő is meg akar hívni? Majd elvetem ezt a lehetőséget. Biztos csak szekálni akar.
- Tudom - bólintok, mire a fiúnak tágra nyílnak nagy, sötét szemei. - Az őszi bál. Barney felvilágosított. Vele megyek.
- Barney West? - csodálkozik.
- Baj?
- Ó, kis naiv... Még nem hallottad a mendemondát Barneyről?
- Mert? Mi van?
- Á, semmi - legyint gúnyos mosollyal.
- Tudod mit? - rántom vissza a kezénél fogva. - Elegem van a baromságaidból. Kemény 4. napja vagyok itt, de máris sikerült megkeserítened az életemet. Gratulálok! Ehhez komolyan tehetség kell. Barneyről meg tudod mit mondok? Fényévekkel normális srác, mint te. A viszont látásra! - engedem el a srác kezét és dühös léptekkel elvonulok. Carter mereven bámul utánam, majd leemeli a Vérfarkasok Véres Életét és olvasni kezdi. Elegem van ebből a srácból, komolyan.
- Upsz, szia! - emeli fel kezét Barney, nehogy nekimenjek.
- Szia! - mosolygok.
- Hát veled mi van? Olyan feldúltnak tűnsz? - érdeklődik. Kérlek, hogy mi a probléma? Carter Wish egy...
- Carter felhúzta az agyamat.
- Carter Wish?
- Igen. Elegem van belőle - vetem hátra az arcomba lógó szőke tincseimet. Barney átkarolja a vállamat és elkísér a könyvtár közepe felé. Ott egy hatalmas asztal van, mely körül székek állnak.
- Na, mennem kell, szia! - mosolyog édesen.
- De hát már vége az óráknak!
- Ó, igen. Találkozom valakivel.
- Hát akkor menjél! - duzzogok.
- Szia! - puszilja meg a homlokomat. Úgy meglepődök, hogy egy percig moccanni sem bírok. Csak egy lány szavai zökkentenek ki a gondolataimból.
- Bocsánat. Elmehetek?
- Ó, bocsi - lépek oldalra. A lány leül, én meg mellételepszem.
- Fleur vagyok - nyújtom a kezemet.
- Susan. Susan Hutsinson - mosolyog és leteszi a könyveit az asztalra. Amin először fennakad a szemem, az a hajában található lila és kék csíkok. Érdekes egyéniség.
- Fleur de Lys, tudod találko...
- Adam húga? - bólintok. Miért mindenki róla ismer meg?
- Ismered?
- Persze. Sarah, a nővérem mesélt róla. Nagy bajkeverő.
- Az - nevetek. - Mi már találkoztunk a bejáratnál, nem?
- De. Te vagy a vérfarkaslány?
- Ó, igen. Te, ismered Cartre Wisht?
- Nem, ki az?
- Addig jó, amíg nem. Egy bunkó egyén. nagyon bunkó. Kaptatok házit?
- Aha. Ti?
- Ó, igen. Már kész. Nyelvtanból egy tonnát feladott a tanár. nagyon nem bírom. Szerinted is Barbie-baba vagyok? A tanár szerint igen. Nem egy szimpi fazon. Viszont a többi óra, ami ma volt, tökre izgalmas. A Vérfarkasok Véres Életébe belekezdtem, szorgalmi házi. Olvass bele, nagyon jó - hadarom le egy szuszra.
- Ó, értem. Barney West a barátod? - kérdezi meg óvatosan.
- Neeeeeem, de nagyon cuki - vörösödök el. Susan mosolyog, majd mindketten írunk. Vagyis inkább ő ír, én segítek neki, közben pedig olvasom a Vérfarkas-Vámpír Kapcsolatokat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Allie Liliane White

avatar

Hozzászólások száma : 96
Join date : 2013. Feb. 12.
Age : 19
Tartózkodási hely : Merilion, a varázslóiskola

TémanyitásTárgy: Re: Az iskola könyvtára   Pént. Márc. 08, 2013 8:17 am

Órák után, mivel rengeteg leckét kaptunk, azonnal a szobám felé vettem az irányt. Háztartási Varázslatokkal és Alapszintű Varázslatokkal hamar végeztem, egész eddigi életemnek szerves részei voltak, engem minősítene, ha nem tudnám a kisujjamból kirázni a tananyagot, nyelvtannal az emberek iskolájában sem volt gondom, tanáraim versenyeken indítottak, pár osztálytársam néha a segítségemet is kérte és a Művészetek lecke sem volt túl megerőltető számomra. Mivel elég gyorsan végeztem, úgy döntöttem, megnézem Merilion könyvtárát. Betoppanva azonnal eltátottam a számat. Ennyi könyvet!
-Segíthetek valamiben, drágaságom? - toppant elém a mosolygós könyvtárosnő.
-Kérem, hölgyem - pukedliztem. - A vámpírokról szeretnék könyveket olvasni, ha lehetséges.
-Ó, hát persze, hogy lehetséges - mosolygott a nő. - Arra lesznek, szívem - mutatott a helyiség közepe felé.
-Köszönöm szépen - hajtottam meg a fejem, majd lábujjhegyen, apró tánclépésekkel megközelítettem a szekrényt.
Úgy döntöttem, hogy a tündérek és az elfek eredetét, legendáit és az összes többit Édesanyám alapos tanításának köszönhetően már kívülről és oda-vissza is gond nélkül tudom, hát mi lenne, ha megismerkednék az iskolatársaimmal? A közös órán úgyis együtt leszek Calanos társaimmal, akik között a sellőktől a vérfarkasokig mindenki megtalálható. Ekkor valaki kikapta a kezemből a könyvet. Rémülten felnéztem és legnagyobb meglepetésemre azzal a fiúval találtam magam szemközt, aki a legelső órám előtt a padra borulva aludt. Ha jól emlékszem, Matt Halenta-nak hívják. Összeráncolt szemöldökkel nézte a könyv borítóját, aztán visszaadta.
-Vámpírok. Érdekes. Azt hittem, Téged nem érdekelnek ezek a... Veszélyes dolgok - tűnődött, aztán legnagyobb meglepetésemre mellém húzott egy széket.
Akaratlanul is egy csöppet arrébb húztam az ülőalkalmatosságomat.
-Hogy érted ezt?
-Hát, amikor először megláttalak, akkor olyan igazi, vérbeli, aranyos kis tündérhercegnőnek látszottál, aki egy vércsepp láttán hanyatt-homlok menekülne ki a világból - kacagott fel.
Nem tudom, miért, de felháborodtam, kihúztam magam és megpróbáltam a lehető leggyilkosabb pillantásomat felvenni, amit Jack segítségével hosszú-hosszú ideig gyakoroltam tükör előtt.
-Ne haragudj, kérlek, de amennyiben nem vagy minden információ teljes tudatában, inkább ne kreálj történeteket ártatlan tündértársaidról - fontam keresztbe a karomat és még egyszer megvillantottam azt a pillantást.
Matt pár pillanatig néma csendben meredt rám, aztán kitört belőle a nevetés.
-Tudod - fuldoklott. - Ez most pont olyan volt, mintha tükör előtt gyakoroltad volna...
Elpirultam haragomban, de aztán nyugalmat erőltettem magamra és fensőbbséges testtartásban elhelyezkedve, a fiúra ügyet sem vetve, ismét belemerültem a vámpírok világába. Matt hitetlenkedve megcsóválta a fejét, aztán megvonta a vállát, visszatette a helyére a széket és kiment a könyvtárból. Végre egy kis nyugalom...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Fleur de Lys

avatar

Hozzászólások száma : 103
Join date : 2013. Feb. 12.
Tartózkodási hely : Merilion, a varázslóiskola

TémanyitásTárgy: Re: Az iskola könyvtára   Szomb. Márc. 23, 2013 6:46 am

- A Nyelvtan leckémhez szeretnék könyvet – mosolyogtam a könyvtáros nőre, aki egy cetlit nyomott a kezembe a nyelvtanos könyvek polcának számával. Lassan megtaláltam, levettem a polcról vagy öt könyvet, és úgy ahogy voltam lehuppantam a szőnyegre. Nekitámaszkodtam a polcnak és belelapoztam a legfelső könyvbe.
- Ezt olvasd – emelkedett felém egy sötét árnyék, kezében egy vékonyka füzettel.
- Jé, Jacob! Te tudod hol a könyvtár? – néztem fel a fiúra.
- Haha. Nagyon vicces, komolyan – csúszott le mellém, gúnyosan mosolyogva.
- Ez miért jobb? – emeltem fel a vékonyka füzetet.
- Nyisd ki a 126. oldalon, ott van minden leírva – mondta rám sem nézve, csak meredve előre a távolba.
- Kösz – motyogtam, mert a 126. oldalon tényleg megtaláltam az alanyt és állítmányt, szépen leírva. – Hú! Hú! – húztam végig a tenyeremet kétszer az arca előtt. Jacobnak csak a szeme mozgott, olyan ijesztő ilyenkor, de tényleg.
- Félelmetes vagy ilyenkor, ugye tudod? – mosolyogtam kedvesen.
- Te meg olyan vagy, mint egy kistündér.
- Héééé! Vérfarkas vagyok – duzzogtam. – Tudod, amint mondtam, meg is ölhetlek.
- De bárki mást is, mert nem vagy a tudatodnál olyankor, szóval ne próbálkozz kinyírni – húzta gúnyos mosolyra a száját. – Viszont ha hibrid lennél, akkor tudatodnál lennél.
- Brr... – rázott ki a hideg. – Soha nem lennék büdös vérszívó.
- Kösz. Most megsértődtem – fonta össze mellkasán a kezét sértődötten.
- Tudod mit? Legyél megsértődve – csúsztam arrébb tőle. Jacob követett, majd egészen közel csúszott hozzám.
- Aranyosan aludtál – jegyezte meg halkan.
- Örvendek – álltam fel sértetten, leporolva a kék fodros szoknyámat, tettem egy lépést előre. De Jacob reflexei megint gyorsabbak voltak, visszarántott a földre. – Miért jó ez neked? Miért? Nem lenne egyszerűbb hagyni, elmenni?
- Nem.
- Tudod milyen vagy most? – vágtam rá sértődötten. – Tudod? Olyan vagy, mint Carter Wish, ami egyszerűen katasztrófa! – vágtam a fejéhez és elvonultam. Most nem húzott vissza, hagyott elmenni és ez mindennél rosszabbul esett.
- Valaki a nevemet emlegette? – bukkant fel a polcok mögül Carter.
- Ó, már csak te hiányoztál – léptem jobbra, ő balra, hogy elállja az utamat.
- Esetleg valakinek összetörték a pici farkas szívét? – lépett közelebb hozzám, orra szinte csak egy centire volt az enyémtől.
- Összetörni a szívemet? Valaki képes rá, de az nem Jacob Green – léptem hátrébb, ő közelebb. – És örvendenék, ha kicsit távolabb lépnél. Kicsit zavaró vagy.
- Nem fogok hátrébb lépni. Tudod meghitt ez így.
- Miért van az, hogy minden srác játszik velem? Miért kevertek-kavartok velem? Miért? – buggyantak ki a könnyeim. Itt volt, a második hét hétvégéje és én máris kiborultam a fiúk miatt. Ott volt Barney, akit egy hete nem láttam, de valahogy olyan furcsa. Aztán Jacob, aki tegnap este igazán normális volt, most meg egy idióta. És itt van Carter, akiből teljesen elegem van.
- Talán mert szép vagy – Carter hangja először volt kedves és aranyos. És ezeken kívül őszinte. Aztán meg először mondta ezt nekem valaki.
- Tényleg? – dadogtam. Oké, valljon nekem szerelmet a könyvtár leghátsó részében... Bah.
- Az vagy – mosolyodott el.
- Carter. Megijesztesz – léptem volna hátrébb, de Carter szorosan átölelt. – Mit akarsz? Komolyan. Három hete sem vagyok az iskolában és te itt állsz előttem, mint aki... aki... meg akar csókolni. Tényleg meg akarnál csókolni?
Carter nem válaszolt. Egyszerűen csak egy puszit nyomott a homlokomra és elfutott.
- Te nem vagy normális! – üvöltöttem utána, mire messzebbről legalább öten lepisszegtek. Behúzott nyakkal indultam el Carter keresésére. Tudtam, hogy a könyvtárban van, valahogy éreztem. Ez egy idióta.
- Jacob! Nem láttad Cartert? – fordultam be a polcsorokhoz, ahol Jacobot láttam. A fiú csak jobbra intett a kezével.
- Ott vár – mondta.
- Hogy ez mekkora barom! Köszi – siettem el.
- Mert? Mit csinált?
- Majd elmondom később – fordultam be a polcsorok közé és hirtelen Carterrel néztem farkasszemet.
- Te idióta! – suttogtam. – Miért rohantál el? Komolyan! Én... - dadogtam össze-vissza.
- Ha te is felismertél volna, akkor most már rég a gyengélkedőn lennél súlyos sírógörcs miatt – vágta rá reflexből. Jézusom! Megvan, honnan ismerem ezt a srácot! Ó, most már tudom, miért volt olyan ismerős!

- Carter! - kapkodtam a levegőt. - Nem hiszem el, hogy te lennél. Te...
- De – bólintott és boldogan ölelt magához. Carter Wish. Hogy nekem miért nem volt ismerős se a neve se ő maga?
- Nem hiszem el, hogy... Úgy örülök neked! - fúrtam a fejemet a vállába.
- Hiányoztál, ugye tudod? És tudni akarod miért nem ismertél meg? - csak óvatosan bólintottam. - Apám neve Last volt, akkoriban annak hívtak, Carter Lastnak. Csak miután meg akart ölni... Szóval miután az incidens történt, majd belehalt a dologba, anya megváltoztatta a nevemet az övére. Carter Wish. Emlékszel? Akkoriban szőke volt a hajam, anyu tett, hogy varázslat segítségével barna legyen és a kék szemem is barna legyen. nem akarta a régi életünket élni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Allie Liliane White

avatar

Hozzászólások száma : 96
Join date : 2013. Feb. 12.
Age : 19
Tartózkodási hely : Merilion, a varázslóiskola

TémanyitásTárgy: Re: Az iskola könyvtára   Hétf. Márc. 25, 2013 7:46 am

-Tündérlegendák, 22. fejezet, 1200. oldal, Elflegendák, 22. fejezet, 1250. oldal - mormogtam a füzetem fölé görnyedve.
Az ujjaim már több napja görcsben álltak a sok írástól. A tanárok úgy döntöttek, még év elején bekeményítenek és rengeteg házi feladatot adtak. Én meg ebbe szépen lassan beleőrülök...
-Szia - dobta le magát valaki a mellettem álló székre.
-Szervusz - köszöntem vissza idegesen, de már másoltam is tovább.
-Mit csinálsz? - kapta ki a kezem alól a füzetet, mire idegbetegen ráförmedtem.
-Elárulnád, hogy ezt mégis hogy képzelted? - sziszegtem villámló szemekkel.
Matt felvonta a szemöldökét, smaragdzöld szeme pajkosan csillogott. Szemébe hulló barna, szinte fekete haját egy mozdulattal elsöpörte. Visszadobta elém a füzetet.
-Túlságosan rágörcsölsz a sulira - dőlt hátra, de én válaszra sem méltattam.
Na, pont Ő kell, hogy kioktasson!
-Én már régen kész vagyok - tette még hozzá, mire tágra nyílt szemmel fordultam Felé.
-Tessék? - hüledeztem.
-Na, csak elértem, hogy idefigyelj - bólintott.
Szóval még nincs kész. Csak ugratott. Megkönnyebbülten kifújtam a levegőt és folytattam volna az írást, ha el nem kapja a csuklómat. Kérdő pillantással fordultam Felé.
-Csak annyit szerettem volna kérdezni, hogy...
-Tudom, tudom, a kör területe "r négyzetszer pí", nem "2-szer r-szer pí", megjegyeztem - feleltem idegesen és kirántottam a kezem a szorításból.
-Nem ezt akartam kérdezni...
-Hanem, mit? - dobtam félre a tollat, mert sejtettem, hogy nem igazán fog békén hagyni, amíg nem válaszolok arra a kérdésre.
Viszonylag nyugodtan néztem a szemébe.
-Hallgatlak.
Matt szótlanul, fürkészőn nézett rám. A smaragdzöld, máskor oly' tiszta szem most kifürkészhetetlen volt. Aztán megrázta a fejét.
-Semmi - válaszolt aztán. - Nem akartam kérdezni semmit.
Bólintottam és visszatértem a feladathoz. Matt egy ideig némán nézett, aztán felállt és köszönés nélkül elment. Pont akkor, amikor én is befejeztem. Sóhajtva, megkönnyebbülten összecsuktam a könyvet és fordultam meg, hogy visszavigyem a helyére... Amikor beleütköztem Matt-be. Vigyorogva nézett rám.
-Mi az? - kérdeztem kifejezéstelen arccal.
-Csak eszembe jutott, hogy nem köszöntem el - nevetett fel.
-Akkor szia - bólintottam.
-Szia - mosolygott, és végleg elment.
Én pedig visszaraktam a könyveket a helyükre.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Susan Hutsinson

avatar

Hozzászólások száma : 161
Join date : 2013. Feb. 11.
Age : 19
Tartózkodási hely : Merilion, a varázsiskola

TémanyitásTárgy: Re: Az iskola könyvtára   Szer. Márc. 27, 2013 9:04 pm

Ahogy belépek a könyvtárba, megüt a könyvek illata, amit úgy szeretek, de erről csak egy ember tud. Sarah. Anya azt hiszi, én olyan vagyok, mint az átlagos korombeliek techőrült, könyvutáló. Mondjuk, az első igaz rám, de a második egyáltalán nem. Én imádok olvasni, de ha ez kitudódott volna a régi sulimban, iskolát kellett volna váltanom, amit nem szerettem volna, mert imádtam Los Angeles azon részét, ahol laktunk. Ettől most nem kell tartanom, de mint egy rossz szokás, belém ivódott a "Ha könyvtárban vagyok, bújjunk el" elv, szóval most is lehajtott fejjel megyek a pultig, ahol megkérdezem, hol vannak a fantasy kötetek, mire a kezembe nyom egy cetlit. Szinte rohanok a sorok között, hogy megtaláljam a keresett könyvet. Megérkezek az általam keresett, nagyon hosszú sorba, ahol ábécé sorrendben vannak feltéve a könyvek.
-H...H...H... - motyogom magamban a keresendő betűt. - Á, megvagy!
Remegő kézzel húzom ki kedvenc könyvsorozatom harmadik kötetét, majd a könyvtár közepén elhelyezett babzsákok közül az egyiket egy sötét sarokba húzom, ahol van egy kis olvasólámpa is, amit szerintem már évek óta nem használtak, mert alig-alig pislákol szegény, de fénye épp elég ahhoz, hogy el tudjam olvasni a betűket. Vidáman felnyitom a könyvet, beszívom illatát és elkezdem olvasni az első sorait.

Harry Potternek volt néhány nem mindennapi tulajdonsága. Először is, szívből utálta a nyári vakációt. Másodszor: vágyott arra, hogy elvégezhesse házi feladatát, de ezt csak titokban, éjnek idején tehette. És végül: Harry Potter varázsló volt...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Susan Hutsinson

avatar

Hozzászólások száma : 161
Join date : 2013. Feb. 11.
Age : 19
Tartózkodási hely : Merilion, a varázsiskola

TémanyitásTárgy: Re: Az iskola könyvtára   Szer. Ápr. 17, 2013 7:02 am

FMÁVE elmarad – a tanár úrnak sürgős elintéznivalója akadt – szóval a könyvtárba megyek, hátha ott írnak valamit arról a két szóról, ami a papíron szerepel, de nem írnak róla egy könyvben se. Eszembe jutnak a szótárak, így elindulok afelé. Olyan latinosan cseng ez a két szó, de ott nem találom. Megnézem a spanyol, portugál és francia szótárakat, de nem lelem. Végül az olaszt nézem meg. Ahol megvan. Serale = este / esti / éjjeli. Scuola = iskola. Éjjeli Iskola. Eszembe jut, hol láttam – a Házirendben. Fel tudom idézni a mondatot. Az iskola területén működik egy Scuola Serale, amelyről bárkit is kérdezni, vagy elárulni információkat, súlyos következményekkel jár! Mi lehet az? Talán Sarah tud róla?
-Hello! – szólal meg egy hang mögöttem, mire összerándulok és leejtem a szótárat.
-Szia! Megijesztettél – jegyzem meg Masonnek. Lehet, hogy ő tud valamit?
Felveszi a leesett könyvet és megnézi a címét.
-Minek Neked olasz szótár? – nyújtja felém.
-Csak egy kifejezést kerestem benne – vonok vállat és elveszem.
-Mit?
-Serale – teszem vissza a helyére.
-Miért néztél utána? – néz rám gyanúsan.
-Van a Házirendben egy kifejezés, amiben ez szerepel. Scuola Se… - Mason befogja a számat, és beljebb visz a könyvsorok között.
-Ne mond ki! – suttog.
-Miért ne? – döntöm oldalra a fejem.
-Figyelj, Susan ez nem játék! – pisszeg le. – Nem lehet beszélni róla, érted? Nem! Különben büntetésbe kerülünk. Te, mert szaglásztál, én mert… - elharapja a mondat végét.
-Te mert? – húzom fel a szemöldököm, de nem válaszol. – Aha, szóval Te tudsz róla. Netán benne is vagy?
-Susan, ez szigorúan titkos – ideges.
-Ezek szerint, igen – vonom le a következtetést. Nyitja a száját az ellenkezésre, de felemelem a kezem. – Kössünk alkut. Nem nyaggatlak többet. Ha. Válaszolsz egy kérdésemre.
-Kapcsolatos AZZAL? – kérd jogosan.
-Nem – vágom rá.
-Akkor benne vagyok – biccent. – Na? Mi a kérdés?
-Ami pénteken volt… - kezdem. Mason rögtön tudja, mit akarok mondani, de nem válaszol. – az… hogy… Miért nem válaszolsz? Tudod, mire gondolok, nem?
-De, de olyan jó nézni, ahogy szenvedsz azzal az egy kérdéskével – mosolyog.
-Gonosz. Szóval, azt komolyan gondoltad? Vagyis… nem volt vicc? Vagy csak úgy… Mármint… Na jó, már kinyögtem a kérdést, válaszolhatsz – hagyok fel a „fogalmazzunk meg egy kérdést értelmesen” programmal.
-Szerinted?
-Csak remélek – nézem a cipőm orrát.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: Az iskola könyvtára   

Vissza az elejére Go down
 
Az iskola könyvtára
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Merilion, a varázslóiskola :: Játéktér :: Merilion, a varázslóiskola-
Ugrás: